Vendégoldal – Kerelôszentpál
Szerkeszti: Menyhárt Borbála
Négymillió eurós befektetések uniós alapokból
Rohamos fejlôdésen ment keresztül az utóbbi években Kerelôszentpál. Megyeszerte talán az egyedüli község, ahová folyamatosan érkeznek a befektetôk, munkahelyeket teremtenek, Simon István polgármester munkáját pedig mind a helyi lakosság, mind a kívülállók példaértékûnek tartják. Ottjártunkkor az elöljáró az idei tervekrôl, további befektetôkrôl és megnyert uniós pályázatokról számolt be.
– Csak uniós pályázatokból 4 millió euró értékû befektetéseket tervezünk az idénre. A legfontosabb a csatornázás befejezése. Ezt uniós pénzekbôl kezdtük el, és az elsô rész 98 százalékban készen van, ám a pályázat csak a fôvezetékek lefektetését tette lehetôvé, hátravan még 9 kilométer kiépítése. A fennmaradó részre már meg is nyertük a pályázatot a Környezetvédelmi Alapnál, és amint megtörténik a közbeszerzés, fogunk is neki a munkálatoknak. Legkésôbb szeptemberre be kell fejezzük, és ha ez sikerül, 34 kilométeres csatornahálózatunk lesz.
Szintén a Környezetvédelmi Alapnál pályáztunk, hogy Szentmargitára és Magyar- dellôre is átvihessük az ivóvizet, így a község teljes területén lesz ivóvízhálózat. Eddig a lakosság 80 százalékban csatlakozott rá a már meglévô hálózatra – számolt be Simon István.
Híd épül a kompnál
Szentpál és Magyardellô között, a komp mellett egy 120 méteres híd épül, szintén uniós pályázat révén – újságolta a polgármester. Jelenleg a szentpáli iskolába járó magyardellôi gyerekeknek a kompig gyalogolniuk kell, mivel az iskolabusz csak ott tudja felvenni ôket. Amikor pedig a Maros szintje megnô, a komp nem is mûködik, így az idénre tervezett beruházás jelentôsen megkönnyíti a magyar-dellôiek, valamint a szent-margitai lakosok életét.
Emellett egy 800 ezer eurós uniós projektnek köszönhetôen az önkormányzat idén elindítja az árvízvédelmi munkálatokat olyan kisebb patakokon, amelyek nem tartoznak a vízügy alárendeltségébe. A polgármester szerint minden településen van egy olyan patak, amely kiadós esôzésekkor kiönt, így nagy szükség van a védelmi munkálatokra.
Februárban dönthetnek a kastély sorsáról
Februárban várhatóan hazalátogatnak a Haller család leszármazottai, akik nemrég visszakapták a kerelôszentpáli kastélyt, hogy megoldást keressenek a már-már romhalmazzá vált létesítmény további sorsát illetôen. A marosugrai, gyönyörûen felújított kastélyt látva talán még van remény.
A község mindig is felkarolta a kastély ügyét, ám sajnos végig kellett nézniük, ahogyan a falu valamikori büszkesége romhalmazzá válik. Ma már csak a repedt falai állnak. A mennyezet több helyen beszakadt, a földszint egykor pompás szalonjaiból látható az égbolt. A környékbeli romák, ami értékesíthetô volt, mindent elhordtak. A község vezetôje elmondta, tavaly augusztusban a Haller család leszármazottai visszavették a kastélyt az egyháztól, miután az évekig nem lépett annak érdekében, hogy rendbe tegye. Vállalkozók érdeklôdtek ugyan az épület, illetve a hozzá tartozó birtok iránt (többek között az a vállalkozó, aki a marosugrai kastélyt alakította turisztikai központtá), ám az érsekség túlságosan magas árat kért érte. A polgármester szerint amennyiben a község tulajdonában vagy ügykezelésében állt volna a létesítmény, kerestek volna pályázati lehetôséget a rendbetételére, ám minden projektnél elsô számú követelmény a tulajdonjog, az egyházzal pedig sosem tudtak megegyezni. A helyiek továbbra is igényt tartanának a kastélyra, ám értesüléseik szerint a tulajdonosok leszármazottai inkább a mangánbefektetôk felé hajlanak. Simon István leszögezte, ha februárban emellett döntenek és kerül is egy befektetô, azt mindenben támogatni fogják, csak sikerüljön végre rendbe tenni a község egykori büszkeségét.
Idôsotthon épül
Támogatnák a községbeli öregek ellátását
A nyugdíjas éveikre egyedül maradt emberekre való tekintettel egy korszerû, 18 férôhelyes idôsotthon építésébe kezd hamarosan a szentpáli önkormányzat. Az uniós alapokból kivitelezendô beruházás helyszíne Búzásbesenyô lesz, és azok a helyi idôsek is igénybe vehetik majd, akik esetleg nem tudják teljes egészében fedezni az ellátási költségeket, ugyanis helyi költségvetésbôl támogatnák ôket.
– Az öregotthonra van egy nyertes uniós pályázatunk, már a közbeszerzési szakaszban vagyunk. Ebben az önkormányzatnak két partnere van: a Caritas, valamint a búzásbesenyôi református egyházközség, ez utóbbi egy 40 áras telket bocsátott a rendelkezésünkre erre a célra. A környéken nincsen idôsotthon és sok az olyan nyugdíjas, akik egyedül élnek, elköltöztek a gyerekeik – indokolta a 37 millió lejes beruházás fontosságát a község vezetôje. Az egyház által felajánlott területre egy kétszintes, az uniós elôírásoknak megfelelô, tizennyolc férôhelyes épületet húznak fel, legtöbb két lakó kerül majd egy szobába. A projekt szerint a munkálatokkal 2013 októberéig kell elkészüljenek, és az új intézmény egyúttal 14 munkahelyet is teremt a község lakói számára.
Kérdésünkre, hogy készültek-e számítások, hogy mennyibe kerül majd egy idôs ellátása, Simon István elmondta, számításaik szerint havi 1100-1200 lejt kellene fizetniük az ellátottaknak. A község területén élô kisnyugdíjasok esetében, akiknek a nyugdíja nem elegendô a havi összeg kifizetésére, az önkormányzat beszáll majd a költségek fedezésébe. Továbbá, mivel alapítvánnyal közösen dolgoznak, az állam minden öreg után köteles fizetni 250 lejt – fûzte hozzá a polgármester.
Idén is több száz munkahelyet teremtenek a befektetôk
A község területén lévô ipari park már most több mint 700 helyi lakosnak biztosít munkahelyet, és a jövôben még nôhet ez a szám, ugyanis a park terjeszkedik, újabb befektetôket keresnek. Emellett több romániai, illetve külföldi cég nyit idén kirendeltséget a község területén, ami több száz új munkahelyet jelent.
Simon István örömmel újságolta: a saját uniós pályázataik mellett részt vesznek három nagyméretû megyei befektetésben: az ipari park hat hektár területen terjeszkedik, és erre a felületre újabb befektetôket fogadnak, a reptér kifutópályáját is bôvítik, a község területén hulladéktelep lesz. – Ezek a nagy beruházások munkahelyeket teremtenek, illetve a helyi költségvetésnek jókora bevételt jelentenek a tôlük befolyó adók, illetékek – fejtette ki a polgármester.
Az ipari parkban hat cég és egy konszern fejti ki tevékenységét, a legnagyobb ezek közül az autókábelek, katalizátorok és szenzorok gyártására szakosodott Hirschmann, amely 1800 személyt foglalkoztat, sok szentpáli lakosnak is ez biztosítja a megélhetést.
Az ipari parkban lévô cégeknél jelenleg a község 700 lakója dolgozik, sok roma is itt talált munkahelyet, és ennek köszönhetôen a szociális segélyre jogosultak száma pár év alatt ötszázról százra csökkent. A munkahelyek száma vélhetôen már az idén jelentôsen megnô, ha sikerül újabb befektetôket toborozni az ipari parkba, másrészt több hazai, illetve külföldi cég munkapontot nyit Szentpálon. – A hulladéktelep mellett nyit egy mûanyag palackok feldolgozására szakosodott osztrák cég, s egy liftek gyártásával foglalkozó vállalkozás is a községet választotta. Továbbá van egy betonelemeket gyártó osztrák cég, amely Szentpál területén 20 hektár területen építkezik és 500 munkahelyet teremt – sorolta a legközelebbi befektetôket a község vezetôje.
Ingyentelek házépítésre fiatal családoknak
Miután tavaly 40 telket utaltak ki Búzásbesenyôben fiatal családoknak házépítésre, idén sor kerül a telkek közmûvesítésére. A kezdeményezés célja otthon tartani a fiatalokat.
Ritka az a község, ahol ilyen mértékû támogatást nyújtanak a fiataloknak annak érdekében, hogy szülôfalujukban alapozhassák meg a jövôjüket. Kerelôszentpálon már volt példa hasonló kezdeményezésre, 2003-ban 45 telket utaltak ki házépítésre roma családoknak, most pedig a családalapítás elôtt álló fiatalokat karolják fel.
A Búzásbesenyô határában lévô negyven telekre olyan fiatalok jogosultak, akik a község területén élnek és nincsen lakás a nevükön. Igénylô természetesen több volt, mint ahány telek, ám a kérések elbírálásánál azt vették figyelembe, hogy az érintetteknek megvannak-e az anyagi lehetôségeik ahhoz, hogy a kapott telekre házat építsenek. A polgármester viszont azt állítja, amennyiben lesz rá igény, módjukban áll további 20 telket kiutalni. A már odaítélt telkek közmûvesítésére az idén kerül sor, beviszik az utcába a vizet, gázt, villanyt, valamint kétféle háztípustervet is készíttettek, hogy ezzel is könnyítsék a fiatalok dolgát. A telekre tehát nem kell költeniük, és a számítások szerint 20 ezer euróból már egy nagyméretû, kétszintes házat tudnak építeni.
Megkérdeztük: Elégedettek-e a község fejlôdésével a lakók?
Miklós Sándor: – Érezzük, hogy folyamatosan fejlôdik a község: jó útjaink, járdáink vannak, be van vezetve a víz, elkészült a csatornahálózat. Csupán azzal vagyok elégedetlen, hogy nem kérték ki a véleményünket a szeméttároló kapcsán, amit ide terveznek.
Gergely Annamária: – Én elégedett vagyok, mert itt, nálunk, aki akar dolgozni, annak van lehetôsége. Más községekkel ellentétben itt vannak munkahelyek, elsôsorban az ipari parkban. Én is ott dolgozom, a Hirschmann cégnél.
Németh Erzsébet: – Sok mindent megvalósított a polgármester, például számunkra óriási nagy dolog, hogy van vezetékes vizünk. Szerencsés helyzetben vagyunk azért is, hogy van, ahol dolgozzunk, miközben mindenütt azt látjuk, hogy elköltöznek a fiatalok, mert nincsenek munkalehetôségek.
Béres Ernô: – Besenyôben is aszfaltutunk van, a sáncokat szépen rendbe tették, szép óvodánk, iskolánk van, a falu nyolcvan százaléka a Hirschmannál dolgozik, és ahogy hallot- tam, újabb munkahelyek vannak kilátásban.